(Malacoda) Mester, magától szól az orgona.
(Magister) Állitsd meg!
(Malacoda) Hát nem bírom, maguktól énekelnek a sípok.
(Magister) Állj, állj, állj!
(János) Csak semmi állj, nem mondok mást: igen, igen és százszor igen, és megbocsátok és megkegyelmezek, és azért születtem erre a világra,
hogy megbocsássak. Igen, igen, te szegény, drága, bűnös asszony,
megbocsátok neked, igen.
(Magister) Rubicante állítsd meg a gépet.
(Rubicante) Nem lehet, mester, eltört a centrifuga.
(Magister) Micsoda szó az, hogy nem lehet?
(János) Vaspánt zárta el szívem,
(Magister) Az acélhevedereket!
(János) Most mi széttört, végre lehullt,
(Magister) Az oxigénhűtőket!
(János) egyetlen szabad lélegzet, s vele a fojtó forróság elmúlt.
(Magister) A tartaléksugarat!
(János) Megbocsátunk, mert jók vagyunk,
mindent megbocsátunk,
(Draghignazzo) Baj van, mester!
(János) mert szeretem az édesanyám.
(Calcabrina) Kárhozat mester!
(János) És szeretem a száraz kis virágot,
(Malacoda) A falak megrepedtek!
(János) és téged is halálig már.
(Malacoda) Pattognak a szigetelők!
(Mima) János bocsásd meg, kérlek, hogy általam kinzattál,
(Alfonz) János, vezess hát minket, a hányatott lélek révbe talált.
(Együtt) Sírj, csak sírj, sose szégyelld,
(Malacoda) Mester, a bábuk fellázadtak!
(Együtt) lelked felszabadult.
(Malacoda) Nem hatnak a sugarak!
(Együtt) Nincs mért félj, nem vagy bűnös többé,
(Együtt) az átoksúly lehullt.
(Magister) Vissza a jégre!
(Együtt) Nézz fel az égre testvér, e végtelen fényesség,
(Magister) Mima, Mimám, nézz rám!
(Együtt) útravaló az én uramtól,
(Magister) Szerelmem!
(Együtt) tőle, ki lát és véd.
(Magister) Megtébolyodom.
(Együtt) Oly keserű az élet, és néha az élet fáj,
de látod, szeretni édes, széles az út, hogy révbe találj.
(Malacoda) Mester! Meggyulladt a gép!
(Együtt) Sírj, csak sírj, sose szégyelld, lelked felszabadult,
nincs mért félj, nem vagy bűnös többé, az átoksúly lehullt.
(Malacoda) Végünk van, mester!
(Együtt) Nézz fel az égre testvér, e végtelen fényesség,
útravaló az én uramtól, tőle, ki mindent lát és véd.
(Magister) Egy homokszem, egy átkozott kis porszem, gyémánt, vagy micsoda, amit nem tudtam megőrölni.